Pálinka
For a long time after the appearance of alcohol distilling in 11th-century Europe, the practice within the territory of Hungary was applied to wine and the production of grain alcohol. The history of “aqua vitae” – linked to Queen Elizabeth of Hungary – dates back to the 14th century, and up until the 16th century distilled spirits were classed as medicine.
What is now known as “pálinka” has been produced in Hungary from a wide variety of fruits since the middle of the 18th century. It social description stipulates that pálinka must be fermented from feshy pitted fruits, fruits without pits or from berries (and from the pulp of these), distilled and bottled in Hungary. Products using concentrates, semi-dried or dried fruits cannot legally be called pálinka. Mashing, fermenting, distillation, ageing and bottling must all take place in Hungary.
Pálinka
Miután a XI. században Európa is megismerte a desztillációs eljárást, Magyarország területén a szeszfőzést sokáig a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette.
Az „aqua vitae” Erzsébet királynéhoz kapcsolódó történe- te a XIV. századból ered, az „égett szesz” a XVI. századig gyógyszernek számított.
A XVIII. század közepén Magyarországon már a mai értelemben vett pálinkát főztek, méghozzá egyre több fajta gyümölcsből. A hivatalos leírás szerint a pálinka Magyarországon termett, húsos, magozott vagy mag nélküli, illetve bogyós gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – Magyarországon készített és palackozott gyümölcspárlat. Sűrítményből, aszalványból, szárít- mányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
A cefrézés, erjesztés, lepárlás, érlelés, pihentetés és palac- kozás is Magyarországon történik.
